Az egyik korábbi posztban kóstoltam egy kis kézműves, őstermelő tormát, amiben chilli volt Danka Krisztián háza tájáról, és ami aztán valahogy együtt nem működött, pedig külön-külön rendben volt minden.

Na, mindenesetre akkor is írtam, hogy van annak egy második változata amiben viszont már nem a Danka chilli van, hanem valami más, aminek az eredetéről nem nagyon tudni semmit.

A lényeg, hogy ez az üveg is előkerült, fel is bontottam, és hát sajnos el is fogyott. Sajnos, mert elég gyorsan elfogyott, ami főképpen abból adódott, hogy ez nem sikerült csípősre. A tormának volt egy kis ereje, azzal nem is volt gond, bár azért keménynek nem nevezném, de legalább valami.

Viszont az, ami az előbbiben a Danka chilli volt, na az innen hiányzott. Ott megvolt a torma csípőssége, amihez utána hozzácsapódott a chilli, így kellemes, kicsit elnyújtott chillis erőt adva hozzá. Itt meg sajna semmi. Nem tudom, hogy mi került bele, de sokat nem ért.

Így a tormasága most sem rossz, viszont a chilli csak nagyon-nagyon halványan jön elő, még az is lehet, hogy csak szerettem volna érezni, vagy ilyesmi.