Minden, ami csíp

My food. My spice.

Kicsi, erős, nem bors

2011. szeptember 09. 19:09 - SimiTomi

Little blue.

Úgy döntöttem, nem várok tovább - lehet, hogy nagyobbra kellett volna nőniük, de nagy valószínűséggel már nem fognak. Így gondoltam, egyet legalább leveszek, aztán megnézem, hogy mennyire csípnek - már ha egyáltalán, ugye.

Ettől a növénytől igazából sokat nem vártam, főként szépséget, azt meg végül is megkaptam - lilás, sötét levelek, melyek kellemesen kilógnak a többi chilli közül.

Na de mi van az erővel, ugye...

(Elnézést a képekért, az itthoni gépemen nincs photoshop, így nem tudok a képeken világosítani...)

Külsőleg 3/10

Hát, mit is mondhatnék, ez a paprika tökéletesen illusztrálja az idei terméshozamot és minőséget - se nem nőtt nagyra, se nem lett dús a termés. Mintha San Marino-t a hollandok csak egy góllal verték volna. Nyertek is, de azért nem olyan jó a szájuk íze. Nagyjából egy centi nagyságúak a paprikák, erre meg nem mondanám, hogy hatalmasak. Talán, ha nagyobb cserépbe kerültek volna, szebbek lettek volna.

Ha esetleg legalább nagyon csípősek lesznek vagy nagyon finomak, akkor jövőre új pályán is bizonyíthatnak majd...

Illat 7/10

Meglepő. Egy ideig nem is jöttem rá, elsőre káposztának tippeltem, aztán paradicsomnak - aztán viszont jött a megvilágosodás - paradicsomos káposzta. Van benne kis habanero is, de csak nyomokban - mondjuk egy ekkora növény(ké)ben csoda is lenne, ha valami több lenne...

Belsőleg 3/10

Sok mindent nem lehet mondani, nem ez lesz életem legfinomabb chillije, az íze kesernyés, szúrós - viszont legalább nagyon ropogós.

Csípősség 7/10

Na, ezzel úgy érzem nem lesz baj. Az első falat, a paprika eleje még nem okozott gondot, viszont már érződött, ahol az ajkamhoz ért, hogy kezdődik a zsibbadás. A második harapás már a paprika vége felől érkezett, na, ez rögtön köhögősre csípte a számat, s bár nem tartott sokáig, az a pár másodperc igen komolyan megmozgatta a boldogsághormonjaimat. Illetve kicsit meg is izzasztott.

A szám szélén pedig valahogy folyton visszatért a zsibbadás, a csípés, olyan szúrásszerűen. A nyelvemen és környékén aztán végül is meg is maradt, mondhatni néhány percig még vissza-visszaköszönt, kellemes bágyadtan.

Felhasználhatóság 3/10

Na, ezzel most gondban vagyok. Igazából kicsi, összesen négy szeletet sikerült belőle összehozni, így egy paprika nem elég egy egész szelet vajas kenyérre sem. Levesbe főzni sem biztos, hogy igazán jó ötlet, tekintve, hogy az íze meglehetősen kesernyés.

Viszont az is lehet, hogy jövőre minden szebb lesz, lédús, hatalmas little blue-k nőnek majd a kaspókban, s akkor majd javítom is a pontokat. Így viszont egyelőre nem tudok mit tenni, mint lehúzni...

A verdikt

összesítve 23/10, átlag 4,6

Pff. Hát, ez bizony magáért beszél. Egy jó nagy büdös közepes.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csipospaprika.blog.hu/api/trackback/id/tr373214289

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása