Minden, ami csíp

My food. My spice.

Így tesztelnék mindenféléket

2011. augusztus 05. 11:36 - SimiTomi

Ha már egyszer kritikák meg tesztek, akkor gondoltam, annak lehet jövője, ha kidolgozok egy normális összehasonlítási rendszert, ami segít egy koordináta-rendszerbe szedni az alanyokat, hogy aztán a végén összejöjjön valami lista, de legalábbis egyfajta alap.

DSC03348.JPG

Ezért úgy gondoltam, hogy a ezek lesznek a szempontok.

1. A külcsíny (0-10 pont)

Valahogy minden szósz és chili kinéz, van neki csomagolása, van neki cimkéje, logója, ráadásul sokat is elmondhat a belsejéről. Ahogy a kanálba kerül, hogy néz ki, folyós-e vagy úgy kell kiküzdeni az üvegből, olyan haloványsárga-e a színe, hogy legszívesebben jó messzire hajítanám, esetleg kellemes, waynerooney-s vörös, amilyet csak az igazi, angol napon nevelkedett bulldogok tudnak évek kemény munkájával kidolgozni.

2. A belcsíny (0-10 pont)

Remélhetőleg sok olyan szósz és paprika lesz, amit egyáltalán meg tudok kóstolni értékelhető mennyiségben. Mármint hogy legalábbis nem ég le a szám a helyéről, mint a 10 minute burn esetében és lesz a szószoknak értékelhető ízük is, illatuk is, nem csak füstölgő égéstermék.

Az biztos, hogy nem fogok egy evőkanálnyit betolni minden szószból, mert a célom, hogy minél tovább bírja a gyomrom ezt a harcot, így túl kellene élni sok mindent.

3. Ár (0-10 pont)

Többször jártam már úgy, hogy visszatettem a polcra a kinézett szószt, mert mondjuk nyolcezerbe fájt volna, s ha azt Dóri megtudja, valószínűleg egy-két hétig nem zavart volna meccsnézés közben csacsogással. Mondjuk olyan is volt már, hogy 12 ezerért rendeltem Ausztráliából két apró üvegcsényi jamet, aminek több volt a szállítási költsége, mint maga a jam... (Volt is nagy öröm otthon, mikor megérkezett! Büszke volt rám a család.)

4. Beszerzési lehetőségek

Az előző pontban leírtakból egyenesen adódik, hogy lehet valami a világ legjobb szósza, ha éppenséggel csak valami eldugott bolíviai halpiac mellett lehet kapni, ahonnan bolgok drogfutárok hozzák be apró kapszulákban a ki-sem-mondom-hová dugva.

5. Felhasználhatóság

Itt van például a 10-minute-burn. Komolyan mondom, úgy három éve rendeltem, s elfogyott már majdnem az egynegyede. Egyszer sikerült valami bolognai cuccba tennem négy csöppet (beteg voltam és kellett az erő, hogy meggyógyuljon a torkom), de az már tényleg halájos volt. Azóta ott pihen a hűtőben az üvegcse, néha előveszem, aztán vissza. El lesz még ott egy ideig.

Ez már öt tényező, a maximum lehetséges eredmény ötven pont, abból meg testvérek között is kiderül, hogy hány csillagot is osztott a gép.

Erősség (10-es skála)

Az erősséget külön vettem, és nem is számítom bele az összpontszámba. Direkt akarom külön kezelni, mert az erősséget embere válogatja - az a kérdés, hogy éppen mire is vágyunk. Valami nagyon erősre a haveroknak, vagy valami gyengére a családnak.

Az összértéket nem befolyásolja, lehet kiváló egy alig kínzó szósz is, ha éppen másnapos gyomrunkat szeretnénk kímélni mondjuk.

Önmagában a csípősségértéknek viszont van értelme, sőt.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csipospaprika.blog.hu/api/trackback/id/tr933127712

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása