Egyik projekt még be sem indult igazán, már nyakamon a másik. Viszont ez meg egy visszautasíthatatlan ajánlat volt, és hát nyilván én sem hadakoztam a dologgal kapcsolatban.
Az egész úgy kezdődött, hogy jött egy levél egy ismeretlentől (Helló, Anti!) a blogon keresztül, hogy helló, itt meg itt dolgozom, ezekkel meg ezekkel foglalkozunk, mit gondolsz, ha kitalálok valamit, ami mindenkinek jó, akkor benne vagy-e? (Értsd jól - ledumálják az üzletet helyettem, adnak cuccot, amivel dolgozhatok, azt csinálom, ami hobbiként érdekel, azaz chilit termesztek és kipróbálok valami újat - van gond?)
Hát, részemről nem volt. Aztán elég rövid idő alatt össze is hoztuk a boltot, tegnap, azaz május 7-én már egy komplett hidrorendszerrel jöttünk haza családilag.
Így most kezdődhet a dokumentáció.
1. nap - 2013. május 7., kedd este
Mikor átvettem a cuccokat, annyi információt kaptam hirtelen, hogy mit hogy csináljak, hogy zsongott a fejem. Úgyhogy el is gondolkodtam, hogy mi legyen, így el is ment az este nagy része, csak valamikor a gyerek lefektetése után jutottam el oda, hogy belevágjak. Az mindenesetre tiszta volt, hogy a csíráztatással kezdem, s hogy addig, amíg a magok ki nem hajtottak valamennyire, nincs értelme összerakni a hidrorendszert.
Jöttek tehát a kőzetgyapot kockácskák. Annyit tudtam a jó tanácsokból, hogy majd párás környezet kell nekik, szóval elővettem a tavalyi kis keltetődobozokat, műanyag alj, átlátszó műanyag fedő, tavaly nagyon szép párás klíma volt odabent. Eddig meg is voltam, aztán viszont gondoltam csak rákeresek, hogy hogy is érdemes a dolgokat kezelni használat előtt. Találtam is jó pár videót a YouTube-on, így aztán kiderült, hogy érdemes a kicsiket beáztatni egy fél órára, mielőtt a magok beléjük kerülnek.
Már az üzletben szóltak, hogy érdemes odafigyelni a csapvíz ph értékére, s ebben a videóban is elmondta az öreg, hogy igen, igen, ph 5.5 a tuti. Szerencsére a Babylon Grow-sok is gondoltak erre, kaptam ph szint mérőt, illetve kaptam valami ph mínusz nevű szert, ami segíthet ideális körülményeket tekinteni. Alig öt-hat öntögetés és ide-oda szórakozás után csak sikerült közel kerülnöm a megfelelő szinthez, szóval be is áztattam a kőzetgyapotot egy időre. Azok persze ügyesen meg is szívták magukat, egyszer megforgattam mindet, hogy biztos rendben legyenek, aztán a többi vizet leöntöttem, eltettem, később jó lesz locsolásra.
Egy kis kocka - egy mag, jalapeno került mindegyikbe. Mikor belekerült a mag, a kocka tetején lévő lyukat kicsit elsimítgattam, aztán mehetett a keltetőbe. A tál alján hagytam egy kis vizet, hogy nehogy kevés legyen, gondoltam, ha holnap nem lesz túl párás a levegő, majd utántöltök.
3. nap - 2013. május 9. reggel
Nagyjából így nézett ki a doboz ezen a reggelen. Kicsit nem voltam eszemnél éjszaka, mert az ablakpárkányon hagytam a keltetőt, pedig nyitva volt az ablak - remélem, azért akkor bajt nem okozott a dolog.
(A képen a háttérben az ébredező Luca Fanni...)
Egész jó párás belülről a rendszer, a mai napra a nappali közepére került, ahol kap egy kis szórt fényt nagyjából reggeltől estig.
Itt tartunk jelenleg, részemről több szempontból is izgalomban telnek a napok - keressük Ferguson utódját, új csapatot is építünk, nem mellesleg pedig az újabb csírákat a kőzetgyapotból...
Jön a folytatás!