Nagyjából két és fél éve, mióta a gyerekkel sétálgatunk, rendszeresen elmegyünk mellette. Mondjuk nem rég óta Kemencés vendéglő, volt már minden. Futott már legalább három néven az elmúlt néhány évben, valahogy mindig csődbe ment - de legalábbis átalakult, nem tudom. A lényeg, hogy mostanra eljutottunk oda, hogy kipróbáljuk, eddig végül is már terveztük, de mire éppen valahogy bejutottunk volna, már éppen átépítették, redizájnolták, vagy valami.

A házassági évfordulókon meg ugye vagy mindig a jól bevált minőséget kell választani, vagy mindig egy új helyet - amiben persze benne van, hogy lesz nagy lebőgés.

Az állatkert után Luca a (számára) jól bevált minőségre szavazott, jelesül a McDonald's-ra, illetve főként a Happy Meal menü nyújtotta bizonytalan kimenetelű, rövid élettartam után a kukában kikötő ajándékra. Legalábbis mindaddig, amíg rá nem jött, hogy lehet menni "éttejem"-be is, mert onnantól kezdve az volt a tuti. Így aztán ezt választottuk.

Négy óra után értünk oda, nagy tömeg nem volt, bár végül is a hely nem kicsi, mondjuk az MTK kemény mag elférne benne simán. A kapun belépve balra kemence, szép, meszelt, hogy aztán mikor gyújtották be utoljára, azt meg nem mondom - a kemencés zsiványpecsenyém nem ott készült, az tuti, bár ez végül is semmit sem von le az értékéből...

A fedett udvar le van betonozva, ez nekem fura volt, a berendezés meg a festés, a bútorok nem feltétlenül lettek jól összerakva, alapvetően nem sok falusias hangulat jön le úgy en block, viszont belépés után az első meglepetés az az egészen jól felszerelt gyereksarok. Luca természetesen le is támadta a játékokat, szandál le és már terpeszkedett is a kirakók felett.

Találtunk asztalt, nem volt nehéz, az a terem teljesen üres volt, mint ahogy végül is a benti termek mindegyike, így viszont közel volt a gyereksarok. A kiszolgáláson már elsőre látszott, hogy jó lesz, a pincérnő nagyon kedves és segítőkész volt, a gyerek sem zavarta, még kommunikálni is próbált vele, bár a fogadókészség az elején elég minimális volt Luca részéről...

Az étlap nem volt a leggazdagabb, nincs rajta sok fogás, de azok nagyon kellemesnek tűntek. A levesek pár száz forintba kerültek a főfogások úgy nagyjából 1500-től kezdődtek, viszont ebben már benne volt a köret is. Ami külön jó, hogy van gyerekmenü egyszerű ételekkel, amit vicces tányérokban szolgálnak fel.

(Sajnos nem készültem arra, hogy majd éttermi kritikát is írok, ezért nem vittem fényképezőt - így csak ilyen telefonos fotók lesznek...)

Luca Fanni úgy gondolta, hogy neki a levesből nem kell a sárgarépa, ezért az én első fogásom az ő zöldsége volt. Ekkor aztán meg is ijedtem kissé, mert bár igen jól nézett ki a leves, az íze nem volt az igazi. 

Mi mindketten cipós levest rendeltünk, egy tárkonyos ragut és egy hagymalevest. Ami pedig nagyon jó döntésnek bizonyult, mert kifejezetten csábító volt már mikor kihozták és miután megkóstoltuk is. Nem hiányzott belőle semmi, nem volt semmiből kevés, semmit nem sajnáltak belőle, jó étvágyat. Kértem hozzá csípőset, de csak valami kínai csípős szószt tudtak hozni egy kis tálkával, na, azt kénytelen voltam mindet beleönteni a levesembe, de végül is nem volt gond.

Aztán jött a következő fogás (kemencés zsiványpecsenye), és a megrökönyödés - akkora adagot sikerült összerakniuk, amit akkor sem tudtam volna megenni, ha nem eszek levest. Jó, ez azért apró túlzás, de nem állok messze az igazságtól. A fotón lehet, hogy nem fog látszani, de kétszer szedtem a tálból, s még maradt annyi, hogy másnap melóban is azt ebédeljem.

Én kicsivel fűszeresebbre csináltam volna, de Dórinak például pont jó volt a saját étele. Savanyúságként cseresznyepaprikát rendeltem, amiből szintén hoztak egy jó nagy adagot - elég is volt a kajához, nem panaszkodom. (A pincérnő meg megdícsért, hogy milyen ügyesen megettem az egészet...)

A végén még elszöszmötöltünk egy kicsit a gyerekmenü második fogásával, de végül is a nagy része annak lecsúszott.

Slussz-passz

Ha valami autentikus falusi élményre vágyok, nem ide fogok jönni, az tuti - viszont ha sokat akarok enni elfogadható áron, akkor mindenképpen. Ráadásul finomat is, ugye. Végül is egy gyerekmenüért, két levesért, két főételért és az italokért, kávéért borravalóval együtt 8 ezer forintot fizettünk, ami szerintem egész jó.

Sőt.

Mondjuk valami csípőset vigyetek magatokkal, mert a cseresznyepaprika nem mindenhez jó...

[7,5/10]