Természetesen most is le vagyok maradva egy héttel, úgy látszik, ez már csak így lesz.

Mindenesetre kezdjük egy kis magyarázattal - tisztában vagyok vele, hogy ez a hidropóniás projekt meglehetősen későn indult, ezért elég kicsi az esélye, hogy valami nagyon nagy és szép dolog süljön ki belőle. Legjobb esetben akkor, mikor én elkezdtem csíráztatni a magokat, már nagy, kiültethető növényeknek kellene lenniük, ugye, hogy normális időben érkezzenek az első termések.

Ráadásul szerencsém sem nagyon volt, hiszen az utolsó két hétben gyakorlatilag annyi napfényt láttak, mintha a pincében tároltam volna őket - ez pedig meg is látszik a fejlődésükön is. A csíráztatás első szakasza, amihez ugye még nem nagyon kell napfény, nagyon jül zajlott, szépen, erősen jelentek meg a növénykék, aztán még egész szépen is fejlődtek, hiszen napfény is érte őket rendszeresen. Aztán viszont jött ez az utolsó két hét.

Mindegy, illetve dehogy is mindegy, de azért jó lesz ez a teszt arra, hogy felkészüljök a következő évre, kitapasztaljam a rendszer előnyeit és hátrányait.

De haladjunk sorjában - így sikerült összeraknom a rendszert magát.

Az első kör arról szólt, hogy át kellett mosni jó sokszor az agyaggolyókat. A rendszer két egymásba tett vödörből áll, egy nagy fehér, amibe megy a víz, illetve egy kisebb, barna, amibe mennek az agyaggolyók - ennek alja lyukacsos, hogy a fentről csöpögtetett víz visszafolyjön alulra. Az agyaggolyókat betettem a helyükre, az egészet pedig - rettentő okosan - a fürdőkádba. Ez egész jó ötletnek tűnt, addig, amíg a víz ki nem mosta az agyagport, ami szép vörösre festette a kád alját. Kicsit még rosszabbnak tűnt az ötlet, amikor Dóri mindezt meglátta, de sebaj, előfördul ez minden családban, ugye.

22. nap - 2013. május 28., este

Miután ezzel megvoltam, fel kellett tölteni az alsó egységet vízzel. Itt jöhetett a már jól ismert ph-értékes szórakozás, megmér, állít a vízen, megint megmér, állít a vízen, és így tovább.

Naná, hogy nem ment egyszerűen, mondjuk ez most főként amiatt volt, hogy nagyon magas volt a ph-értéke a víznek, így jó sokat lögybölgettem össze-vissza.

Majd beletöltöttem a tápokat, az adagolást 100 literhez lőtték be, így osztottam-szoroztam, s valami olyasmi jött, amitől így nézett ki a víz.

Ezzel a három dologgal tápoztam meg a vizet.

Aztán már csak a pumpaegységet kellett összerakni, s már működött is minden. Kicsit hangos, lehetne csendesebb, de azért nem vészes - mondjuk egy szobában aludni vele már nem olyan egyszerű, mondjuk nem is lehetetlen.

Így nézett ki munka közben a dolog.

És így működött a bekapcsolás után.

23. nap - 2013. május 28., este

Majd jöhettek a növények, nem tettem őket nagyon mélyre, mert még nem voltak olyan nagyok, mindenesetre ilyen lett a vége.

Azóta pedig egy várjuk (várnánk) a napfényt...